A 80' évektől kezdődően több tízezer fürdőtó épült.

Az eltelt 30 év alatt kialakította a maga saját kultúráját, és a kezdeti hibákon okulva, napjainkra már kialakultak a hosszútávon már jól bevált építési és technikai megoldások, szisztémák. Fürdőtóépítők Nemzetközi Szervezete (IOB) meghatározta és I.-től - V.-ig kategóriába sorolta az épűlő fürdőtavakat. Legfontosabb szempontként kialakításukat, az alkalmazott szisztémát, karbantartási igényüket és várható ápolási/fenntartási költségeiket vették alapul.

Fürdőtó, Naturpool, Bio medence – sok néven ismert, de ami a lényege, hogy a víz egy biológiai folyamaton keresztül, némi technikai segítséggel tisztul meg, klór és más vegyszerek használata nélkül. Az önfenntartó, és természetes hatású vízfelület, télen-nyáron használható, és alkalmasint mártózni, úszni lehet benne, vagy akár télen korcsolyázni is lehet rajta a gyerekek nagy örömére.

Kialakítása mint minden kerti vízfelületnek, nem kis költség, de fenntartása töredéke egy hagyományos úszómedencének. A fürdőtó lelke a méretének és várható tápanyagterhelésének megfelelően méretezett speciális szűrő- és tisztítórendszer. A biológiai víztisztítást aerob baktériumkultúrák és speciális rétegrendben elhelyezett szűrőgranulátum végzi.

A fürdőtóban 2 szabályozott körön áramlik a víz, az első a szkimmereken (fölöző) keresztül, a vízfelületre került szennyeződések kiszűrését végzi. A második kör pedig a mélyebb vízrétegekben lebegő apró szennyeződéseket fogja fel egy szűrőben, amit időszakosan üríteni kell. A rendszer az így előszűrt vizet, a bioaktív szűrőn keresztül juttatja vissza a tóba.